A COVID-19 világjárvány átrendezte az irodai munkavégzés világát, teljesen megszokottá vált otthonról dolgozni. Ha távoli munkavégzést szeretnél biztosítani alkalmazottaid számára, két fő Microsoft technológia közül választhatsz: a klasszikus VDI (Virtual Desktop Interface), amelyet a felhőben Microsoft AVD-nek (Azure Virtual Desktop) hívunk, illetve a hagyományos RDS (Remote Desktop Services).
Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a két módszer között? Hogyan támogatja mindkettő az otthoni munkavégzést, és melyiket érdemes választani? Erről lesz szó ebben a bejegyzésben.
Mi az a Microsoft VDI?
A Windows Virtual Desktop (VDI) egy olyan asztali és alkalmazásvirtualizációs szolgáltatás, amely helyi hálózaton vagy az Azure felhőben futtatható. A VDI a felhasználó számára egy Windows kliens operációs rendszer (Win10/Win11) egyetlen virtualizált példányát biztosítja, amelyet az Azure-on keresztül vagy közvetlenül a vállalati tartományban és hálózaton keresztül érhetünk el.
A Windows 10 Multi-session (több-munkamenet) csak az Azure Virtual Desktop szolgáltatással érhető el, az RDS vagy bármely más VDI-megoldás, beleértve a Citrix és a Vmware, illetve bármely más felhőszolgáltató esetében nem elérhető.
Mi a Microsoft RDS?
A VDI-hoz hasonlóan az RDS is lehetővé teszi, hogy a felhasználók hálózati kapcsolaton keresztül átvegyék az irányítást egy távoli számítógép vagy virtuális gép felett. A különbség az, hogy a virtuális géphez (VM) és operációs rendszerhez (OS) több felhasználó is csatlakozhat. Az RDS-ben a felhasználók egy távoli asztali munkamenethez csatlakoznak, megosztják az operációs rendszert, az alkalmazásokat és a gazda (többnyire egy szerver) hardveres erőforrásait, így megosztott számítástechnikának minősül.
Mi a különbség a kettő között?
A virtuális asztali infrastruktúra (VDI) és a távoli asztali szolgáltatások (RDS) nagyon hasonló funkciókat kínálnak. A végfelhasználói élmény nagyrészt azonos: a felhasználók bejelentkeznek egy távoli rendszerbe, amely egy olyan asztalt biztosít számukra, amely tartalmazza a munkájuk elvégzéséhez szükséges összes szoftvert. Az asztali élmény teljes egészében távolról fut, így minden alkalmazás és adat a kiszolgálón marad. Ez segít kiküszöbölni a kompatibilitási és biztonsági problémákat, miközben tehermentesíti a felhasználó saját gépét, amely jóval kisebb teljesítményű lehet, mintha natívan futtatná az alkalmazásokat.
A két élmény közötti különbségek a technológiai megvalósítás módjában rejlenek.
Az alapvető különbség az egyes asztali szolgáltatások operációs rendszereiben rejlik: a VDI a Windows kliensre épül, míg az RDS Windows szerver op. rendszeren működik. Ezek a különbségek hatással vannak a két lehetőség bővíthetőségére és az összköltségre (licencelés), attól függően, hogy hány felhasználót kíván támogatni.
A VDI használatakor a virtuális asztali kiszolgálók egy csoportját virtualizációs szoftver segítségével konfigurálják. A Windows szerverre korlátozódó RDS-sel ellentétben a VDI elérése nem korlátozódik egyetlen operációs rendszerre vagy egyetlen alkalmazásarchitektúrára. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó teljesen más operációs rendszerről is bejelentkezhet, vagyis lehet iPad, Androidos eszköz vagy akár Mac is! Az RDS-nél ez nem lehetséges, Windows op. rendszer szükséges.
Az RDS egyetlen kiszolgálón fut, és a felhasználók hálózati kapcsolaton és távoli asztali protokollon keresztül férnek hozzá. Az RDS és a Windows Server 2016, 2019, vagy 2022 egy példánya annyi egyidejű felhasználót támogathat, amennyit az alapul szolgáló hardver képes támogatni, illetve ahány felhasználó távoli hozzáférése licencelve van (egyenként, RDS User CAL licencekkel). Ezzel szemben a VDI esetében minden felhasználó saját virtuális példányt kap. Az egyes operációs rendszerpéldányok a VDI VM-ről futnak a hozzájuk tartozó alkalmazásokkal és adatokkal együtt.
Az adminisztráció egyszerűsödik a VDI esetében, mivel egyetlen master image konfigurálható és frissíthető az összes felhasználó számára. Az RDS használatakor a kiszolgálón konfigurált asztali képet klónozza a rendszer, és a felhasználók számára az összes kapcsolódó alkalmazással és adattal együtt jeleníti meg.
A VDI állandó és nem állandó asztali gépekkel rendelkezhet. A tartós asztali gépek az FSLogix Roaming Profilok segítségével lehetővé teszik a személyre szabást egyéni alkalmazástelepítésekkel és operációs rendszer konfigurációkkal, míg a nem tartós asztali gépek esetében a felhasználók egy véletlenszerűen kijelölt asztali gépet kapnak a készletből.
Licencelés
Az AVD Session Hostok esetében nem kell licencelni a kliens operációs rendszert, az Azure-ban a Linux Compute tarifa szerint kell fizetni. Az RDS esetében mindenképpen licencelnünk kell egy Windows Server op. rendszert.
Az RDS esetében minden felhasználónak szüksége van egy Remote Desktop Services Client Access License (RDS User CAL) licencre (jelenleg ez CSP Perpetual licencelés esetén 155 Euro /user). Az AVD esetében erre nincs szükség, csak egy Windows 10/11 operációs rendszeren alapuló, több munkamenetből álló VM-et hozol létre és nem kell fizetned az op. rendszerért – amit sehol máshol nem tudsz szabályosan megtenni.
Microsoft 365 office alkalmazások
Az RDS lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy megosztott VM-ről dolgozzanak, de az operációs rendszernek továbbra is Windows Server 2016, 2019 vagy 2022 operációs rendszernek kell lennie, amely – ha nem tudtad volna – nem támogatják natívan az M365 alkalmazásokat!
Melyik a jobb számodra?
Mikor nyújt jobb értéket a VDI, mint az RDS, és mikor fordítva? Nos, ez attól függ. Az RDS, a “régi iskola” módszere az információk távoli elérésének. Akkoriban nagyjából ez volt az egyetlen mód. Ha egy megosztott szerverre van szükséged profilozási lehetőségekkel, csoportos házirendekkel, egy rendszergazdával, aki kezeli a hozzáférést és a korlátozásokat stb. akkor az RDS egy nagyszerű lehetőség. Ha a TE “saját” asztali gépedre van szükséged, de távolról, a munkaállomásod megszokott kinézetével és a szabadsággal, hogy tetszésed szerint testre szabhatod – a VDI valószínűleg megfelelőbb megoldás.
Ezenkívül ott vannak az licencelési megfontolások: a VDI egy olyan előfizetés, amellyel lehet hogy alapból rendelkezel – ilyen pl. a Microsoft 365 Business Premium csomag. Minden költséget (infrastruktúra & licenc) precízen fel kell mérni annak megértéséhez, hogy melyik a költséghatékonyabb.